Manapság rengeteg problémáról és szoptatási nehézségről hallunk. Talán ennek köszönhető az, hogy a kismamák nagy része elképesztően retteg a lehetőségtől, hogy mit történik, ha gondjai akadnak a szoptatással. Elméletileg ennek két százalék az esélye. Akármilyen hihetetlen, valóban ilyen kicsi az esélye annak, hogy valós akadályok lépnek fel, akár testi elváltozások, vagy betegség, melynek következtében a kismama nem szoptathat, vagy nem tud szoptatni.

A félelmeket egyszerűen, információk szerzésével tudjuk megelőzni. Amennyiben megfelelő módon informálódunk, fel tudunk készülni a szoptatásra.

Az információk sajnos kéretlenül is dőlnek a kismamára, akár akarja, akár nem. Ám ezek közül nem mind hasznosítható. Amikor a szomszéd idős hölgy ellát minket jó tanácsokkal, azt nem biztos, hogy feltétel nélkül el kell fogadnunk, de ez akár munkatársainkra, rokonainkra is igaz lehet.

Legoptimálisabb, ha az összes beérkező információt leellenőrizzük, továbbá szakkönyvekből hozzáolvasunk.

Az információ mindig stabilabbá teszi az embert, így kevésbé lehetséges, hogy az ismeretlentől való félelem legyűr minket.

A szoptatásra való felkészülésnek részét képezik azok a teendők, amik különös odafigyelést kívánnak már a szülőszobán. Annak érdekében, hogy elkerüljük a hibás lépéseket, érdemes a szülész orvossal szülési tervet készíteni, melynek mindezek részét képezik.

Legyen tervbe véve a szülés után a baba azonnali mellre tétele. Lehetőség szerint rooming-in ellátást kérjünk, de mindenképpen a lehető legtöbb időt töltsük a babával a kórházi tartózkodás ideje alatt is.

Gondoskodjunk arról, hogy a kórházban ne teáztassák az újszülöttet, mert az nagyon károsan befolyásolja a szoptatást és a tejelválasztás megindulását.

Legyen megtervezve, hogy a baba a lehető legtöbb szoptatási lehetőséget megkapja, egyrészt az előtej szükségessége miatt, másrészt azért, hogy a tejbelövellés minél hamarabb bekövetkezzen.

Ezek sarkalatos pontjai a szoptatásra való felkészülésnek, melyben nem csak a kismama és az újszülött az érintett fél, hanem a kórház személyzete is alaposan befolyásolhatja, ezért aprólékos szervezést igényel.

Ez két dolgot is magában foglal. A szülés utáni napokban a kismama kiszolgáltatott, ezért mindenképpen segítségre van szüksége. Amikor annyi segítségről gondoskodunk a magunk részére, hogy megfelelően tudjunk pihenni, az megfelelő módja a szoptatásra való felkészülésnek, hiszen a kipihent állapot kedvez a tejelválasztásnak. Azonban néha a kismama nem akarja elfogadni a segítséget, vagy nincs rá lehetősége, és nem is szervezi meg előre. Ilyen esetekben a fizikai leterheltség és a zaklatottság akadálya lehet a szoptatásnak.

Van még egy segítség, mely a szoptatás egész ideje alatt szükségessé válhat. Szüksége van a kismamának olyan személyre, vagy olyan közösségre, ahol hasonló helyzetben lévő kismamákkal tud kommunikálni, így képes a problémáiról olyan emberekkel beszélni, akik teljesen megértik őt. A tapasztalatok cseréje jótékony hatással lehet a kismama tájékozódására és lelki egyensúlyára is, olykor megnyugvást jelent.

Amikor a kismama alaposan felkészül a szoptatásra, minden körülményt biztosít, és el van szánva, hogy a lehető legjobbat nyújtsa gyermekének, akkor elképesztően picire zsugorodik annak az esélye, hogy mindezek ellenére nem sikerül szoptatnia. Ezért érdemes megtenni a megfelelő lépéseket.